SZOLGÁLTATÁSI DÍJAKRÓL

Az ivóvíz-, valamint a szennyvízcsatorna-szolgáltatás díja hatóságilag megállapított, maximált ár. A szolgáltatási díjak tekintetében az árhatósági jogkört – a többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény alapján – 2011. évre vonatkozóan még a települési önkormányzat képviselő-testülete gyakorolta. A díjakat a 2007-től 2011-ig terjedő időszakra önkormányzati rendeletben rögzített díjképlet szerint állapítottuk meg; a díjképzés alapelvét tartalmazó Árszabályzatot a BÁCSVÍZ Zrt. Közgyűlése 14/2006. (IX.4.) számú határozatával fogadta el.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény (Vksztv.) 2011. évi hatálybalépésétől a közműves ivóvízellátás, valamint a szennyvízelvezetés és -tisztítás díját a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatának figyelembevételével a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

A 25/2023. (XII. 13.) EM rendelet meghatározta a nem‑lakossági díjak (ipari, intézményi fogyasztók) tarifáját, míg a lakossági díjakat továbbra is a miniszter rendelete szabályozta.

A díjrendszer kialakításánál egyre hangsúlyosabb az EU Víz Keret irányelvében is érvényesülő szempont, amely szerint „a szennyező, illetve a felhasználó fizet”. Ennek alapján a víz-, valamint csatornadíjaknak tartalmazniuk kell a használattal járó összes költséget, mert ez biztosítja a fenntartható vízgazdálkodást.

A szolgáltatási díjak megállapításánál érvényesülnie kell az alábbi alapelveknek:

  • díjaknak ösztönözniük kell a biztonságos és legkisebb költségű víziközmű-szolgáltatást, a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a kapacitások hatékony igénybevételét, a szolgáltatás minőségének folyamatos javítását, valamint a természeti erőforrások kímélete elvének érvényesülését;
  • figyelembe kell venni a folyamatos és biztonságos víziközmű-szolgáltatás indokolt költségeit, valamint a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségeit, ideértve különösen a vízbázisvédelem indokolt költségeit.

A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 2013. július 1-től lépett hatályba, melynek értelmében víziközmű-szolgáltatások vonatkozásában a lakossági felhasználók részére a számlában meghatározott fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) 2013. július 1-jét követő időszakban teljesített szolgáltatás vonatkozásában nem haladhatja meg a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek és egyéb számlaelemek alapján, ugyanazon feltételekkel számított összeg 90%-át.

A szolgáltatási díj számlázandó alapdíjból és fogyasztással arányos díjból álló kéttényezős díj. Az alapdíj meghatározott összegű rendelkezésre állási díj, melynek közgazdasági funkciója a szolgáltató állandó költségeinek fedezete. Az alapdíjat felhasználási helyenként kell megfizetni és a fogyasztásmérő berendezések átfolyási átmérője szerint, a rendelkezésre állással arányosan differenciálni szükséges.

A fogyasztással arányos díj rendeltetése a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatosan felmerülő változó költségek fedezete, amely a fogyasztott mennyiség (m3) alapján kerül meghatározásra.

A szolgáltatást igénybe vevő felhasználó szerint a szolgáltatási díj tekintetében meg kell különböztetni lakossági és nem lakossági díjakat.

A Vksztv. 64.§ (4) bekezdés alapján lakossági díjon kell elszámolni

  • jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség tulajdonában álló, egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá a hozzá kapcsolódó garázs víziközmű-szolgáltatásának biztosítása érdekében megkötött szerződés alapján vételező felhasználó részére
  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézmény és a támogatott lakhatás, valamint

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozó otthon és javítóintézet esetében, ha a szolgáltatás után a fenntartó a központi költségvetésről szóló törvény szerinti támogatásban részesül;

  • lakásbérlők tényleges víziközmű-szolgáltatás igénybevételét a bérlakás üzemeltetését végző gazdálkodó szervezettel szemben.

A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény szerint a vízterhelési díjat a szennyvíztisztító telepet, illetve a közüzemi csatornahálózatot működtető szolgáltató a terhelés arányában áthárítja a szolgáltatást igénybe vevőkre.

Amennyiben a díjak mértékében bekövetkező változás időpontja nem esik egybe a vízmérő leolvasással, a fogyasztásarányosítással kerül megállapításra a díjváltozás előtti és utáni időszakra.

Szolgáltatásunk díjaira a mindenkor hatályos Általános Forgalmi Adóról szóló törvény szerinti mértékű adót számítunk fel.

 

Ugrás a tartalomhoz